This page uses content from Wikipedia and is licensed under CC BY-SA.

Portál:Történelem – Wikipédia

Történelemportálszerkesztés 
Clio1.png
Nikolaos Gyzis - Ηistoria.jpg

A történelem a múltbeli események összessége. Az emberiség múltjának tudományos ismerete. A történelem latin neve, a historia a görög ιστορία szóból származik, ami a hisztorein („kutatni, kérdezősködni”) főnevesülése, szó szerinti jelentése: „kikutatott tudás, elbeszélés, beszámoló” (ugyancsak az alapigéből képzett nomen agentis a hisztór, jelentése: „bölcs”, „szemtanú”, „bíró”). A megfelelő magyar szó a tizenkilencedik századból származik, megalkotója Döbrentei Gábor.

Történeti korszakok: Őskor  •  Ókor  •  Középkor  •  Újkor

Történelem földrészek szerint: Európa történelme  •  Afrika történelme  •  Amerika történelme  •  Ázsia történelme  •  Ausztrália és Óceánia történelme

Történelem témák szerint: Gazdaságtörténet  •  Hadtörténet  •  Jogtörténet  •  Kultúrtörténet  •  Politikatörténet  •  Társadalomtörténet  •  Technikatörténet  •  Tudománytörténet  •  Vallástörténet

Történelemmel kapcsolatos portálok: Ókor  •  Ókori Róma  •  Középkor  •  Francia forradalom  •  Napóleon  •  Heraldika  •  Numizmatika  •  Hadtudomány  · 1848–49-es forradalom és szabadságharc  •  Első világháború  •  Második világháború

Szerkesztés
Még több évforduló
Tudtad-eszerkesztés 
DYKSquare.png
Jó szócikkeinkszerkesztés 

Symbol support vote.svg A magyar Wikipédián 2013 óta vannak jó cikkek, melyek nagyon jó, de nem kiemelt minőséget képviselnek a cikkek között. Jelenleg 327 jó cikk van, ezek közül a felsorolt 82 tartozik a történelem és határtudományai témakörébe.

A projektszerkesztés 

A következő módokon segíthetsz nekünk:

Válogatás új cikkeinkbőlszerkesztés 
Kiemelt cikkeink közül ajánljukszerkesztés 
Fokvárosba tartó konvoj
Fokvárosba tartó konvoj

Az atlanti csata, a második világháború egyik ütközete volt, amely a konfliktus teljes időtartama alatt, 1939-től 1945-ig folyt az Atlanti-óceánon. Habár a harcokban részt vettek repülőgépek és a német felszíni hajók is, az atlanti csatát döntően a Kriegsmarine tengeralattjárói, illetve a nyugati szövetségesek hadi és kereskedelmi flottája vívta meg.

A tengeri háború során a hadviselők két különböző stratégiát alkalmaztak: a szövetségesek a kereskedelmi hajókat hajókaravánként (angol nevén konvoj) indították el és védelmük érdekében melléjük rombolókat és korvetteket rendeltek, a németek pedig farkasfalkákat állítottak össze a tengeralattjárókból, amelyek együttműködve támadták a lassú felszíni hajókat.

Az összecsapás első szakasza 1939. szeptember és 1940. június között zajlott. Ebben az időben az angol-francia koalíció kiszorította a német felszíni kereskedelmi teherhajókat a tengerekről, felállította a blokádot, és ezzel gyakorlatilag nullára csökkentette Németország vízi utánpótlását. Eközben a német tengeralattjárók rendszeres támadásokat indítottak a Brit-szigetek ellátását biztosító kereskedelmi hajók ellen, amibe elenyésző mértékben a Kriegsmarine felszíni hadihajói is bekapcsolódtak.

Az atlanti csata második felvonása 1940 nyarán kezdődött, amikor a németek – Dánia, Norvégia és a Benelux államok után – Franciaországot is megszállták. Mivel a németek az északi kikötők után megszerezték a francia atlanti bázisokat is, kiterjesztették és minden korábbinál gyilkosabbá tették a tengeralattjáró-háborút. 1942 első fél évében, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépését követően, Karl Dönitz tengeralattjárói megjelentek az amerikai keleti part előtt is, ahol kihasználva az amerikai felkészületlenséget, hatalmas pusztítást végeztek.

Az angolszász szövetségesek folyamatosan fejlesztették eszközeiket és taktikájukat, és az amerikai gyárak ontani kezdték a teher- és hadihajókat. A németek, hiába gyorsították fel a búvárhajó-kibocsátást, nem tudtak lépést tartani, és egyre nagyobb árat kellett fizetniük minden elsüllyesztett tonna után. 1943 májusában több mint negyven tengeralattjáró pusztult el, és Karl Dönitz admirális belátta, az atlanti háborút elvesztették. A tengeralattjárókat visszavonták az északi vizekről, és ahogy a szövetségesek nyomultak előre, különösen a normandiai partraszállás után, úgy fogyatkozott a rendelkezésre álló kikötők és útvonalak száma.

Az atlanti csatában minden fél jelentős veszteségeket szenvedett. Több mint 2400 szövetséges kereskedelmi hajó, 170-nél több hadihajó süllyedt el. A 830 harci alkalmazásra vezényelt német tengeralattjáró 70 százaléka veszett oda. A szövetségesek legalább 13 millió tonna vízkiszorítású hajóteret vesztettek. Életével fizetett 30 ezer brit kereskedelmi tengerész és ugyanannyi haditengerész, illetve a Kriegsmarine 25 ezernél is több tengerésze. tovább a cikkre

Jó szócikkeink közül ajánljukszerkesztés 
Kollonich Lipót bíboros
Kollonich Lipót bíboros

Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában: Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról. A tervezet elkészítésére a Ferdinand von Dietrichstein vezette udvari főbizottság egy albizottságot hozott létre, melynek vezetésével a magyarországi állapotokat jól ismerő Kollonich Lipót győri püspököt bízta meg. Az albizottság több mint egy éves munkájának eredményeként 1689 novemberére elkészült az ötszáz kéziratoldal terjedelmű javaslat. A tervezet már kidolgozása előtt és alatt is vegyes visszajelzéseket kapott mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar részéről. A korábbi történeti vélekedéssel szemben a tervezet nem kizárólagosan Kollonich és körének elképzeléseit tartalmazta, hanem mind szerkezetében, mind egyes javaslataiban mutat hasonlóságokat Esterházy Pál nádor 1688-ban készült, és az uralkodóhoz eljuttatott Magyar Einrichtungswerkjével, köszönhetően annak, hogy a püspök és a magyar főurak között a témában rendszeres egyeztetés zajlott. A javaslat végül a sokszoros érdekütközések miatt nem került bevezetésre, bár egyes passzusai a következő években megvalósultak. tovább a cikkre

Kategóriák[{{fullurl:{{{2}}}|action=edit}} szerkesztés


Történelem képekbenszerkesztés 
Orlai Ónodi országgyűlés.jpg
Orlay Petrich Soma: Az ónodi országgyűlés. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Károlyi és Bercsényi kardélre hányja turóc vármegye követeit, Rakovszky Menyhértet és Okolicsányi Kristófot.


Évfordulók
január 21
szerkesztés 
Searchtool right.svgLásd még: január 21.
Többi portál[{{fullurl:{{{2}}}|action=edit}} szerkesztés
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia