This page uses content from Wikipedia and is licensed under CC BY-SA.

Portál:Földrajz – Wikipédia

Földrajzportál
Terrestrial globe.svg

A földrajztudomány (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.

A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti földrajz a Föld szerkezetét, kifejlődését, törvényszerűségeit kutatja. A társadalomföldrajz a társadalomtudományok közé tartozik, különböző természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.

E kettőt egészíti ki a regionális földrajz, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.

A Földrajzportál karbantartását a Földrajzműhely végzi. Csatlakozz te is!

Válogatás új cikkeinkből
Kiemelt cikkeink közül ajánljuk
A Vøringfossen vízesés a Skandináv-hegységben
A Vøringfossen vízesés a Skandináv-hegységben

A Skandináv-hegység Európa második leghosszabb hegylánca, a Skandináv-félsziget gerincét alkotja. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, maximális szélessége 300 km. A hegység legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m). A Skandináv-hegység az ősi Kaledóniai-hegységrendszer maradványa, ami mintegy 400 millió évvel ezelőtt keletkezett a Laurentia és a Baltica őskontinensek ütközése során.

A hegylánc klímája erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt számos gleccser keletkezett, köztük Európa legnagyobbjai, mint a Jostedalsbreen. Az éghajlat nyomán a vegetáció is erősen különbözik, a nyugati oldalon sűrű lombhullató, illetve fenyőerdők alakultak ki, keleten viszont tajga jellegű növényzet figyelhető meg, jellegzetes növénye például a molyhos nyír. Az erdők övezetét és a felettük elterülő alpesi tundrát számos nemzeti park, természetvédelmi terület óvja a skandináv országokban.

A hegység első lakói a jégkorszak után megjelenő rénszarvasvadászok voltak, mintegy 10 000 évvel ezelőtt. Délen földműveléssel is foglalkozó indoeurópai törzsek vándoroltak be, a hegyekben transzhumáló pásztorkodást folytattak. Leginkább a különböző ércek lelőhelyei vonzották az embereket a hegyekbe. Így is egészen a 18. és a 19. század fordulójáig váratott magára a hegyláncolat teljes feltérképezése, ami aztán lehetővé tette a turizmus megindulását is. A 20. században kezdődött meg a hegység óriási vízenergiájának kiaknázása, valamint a téli turizmus fejlődése. tovább a cikkre

Jó szócikkeink közül ajánljuk
John Franklin
John Franklin

Sir John Franklin kapitány északnyugati átjárói expedíciója (avagy Franklin elveszett expedíciója) egy tragikus véget ért északi sarkköri brit felfedezőút volt 184548 között. Az 59 éves Franklin negyedik sarki útjának célja az északnyugati átjáró végighajózása volt. Az expedíció két hajója, az Erebus és a Terror 1846 szeptemberében a kanadai Viktória-szorosban a Vilmos király-sziget közelében a jég fogságába esett, a betegségek miatt már megfogyatkozott csoport a következő két telet a szigeten töltötte, majd egy részük 1848 áprilisában a jég hátán és a szárazföldön dél felé indult. Az eredetileg 129 fős csoportból senki sem maradt életben.

1848-tól számos tengeri és szárazföldi mentőexpedíció indult a felkutatásukra; a lassan összeálló történetet a korabeli sajtó nagy érdeklődéssel kísérte. Franklin expedíciója irodalmi alkotások hősies témájává vált.

Az 1980-as években folytatott ásatások eredményei szerint a hideg és az éhség mellett skorbut, tüdőgyulladás, tuberkulózis és ólommérgezés vezetett a csoport pusztulásához. Egyes csontokon talált vágásnyomok kannibalizmusra utalnak. tovább a cikkre

Legszebb képeinkből
Érdekességek

Tudtad, hogy...?

Kiemelt cikkeink

Cscr-featured.svg A magyar Wikipédián 2006 óta vannak kiemelt cikkek, melyek a legjobb minőséget képviselik a cikkek között. Jelenleg 996 kiemelt cikk van, ezek közül a felsorolt 119 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.

Jó cikkeink

Symbol support vote.svg A magyar Wikipédián 2013 óta vannak jó cikkek, melyek nagyon jó, de nem kiemelt minőséget képviselnek a cikkek között. Jelenleg 327 jó cikk van, ezek közül a felsorolt 34 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.

Kategóriák
Tagportálok
Magyarország: Balaton Balaton •  Budapest Budapest •  Érd Érd •  Győr Győr •  Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye •  Magyarország Magyarország •  Mátra Mátra •  Miskolc Miskolc •  Salgótarján Salgótarján •  Zala megye Zala megye
Európa: Erdély Erdély •  Európai Unió Európai Unió •  Feröer Feröer •  Finnország Finnország •  Franciaország Franciaország •  Kárpátalja Kárpátalja •  Lengyelország Lengyelország •  Monaco Monaco •  Németország Németország •  Törökország Törökország
Egyéb: Ausztrália Ausztrália •  Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia •  Kína Kína •  Korea Korea •  Tibet Tibet •  Turizmus Turizmus •  Uganda Uganda
Többi portál
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia